1.0Kulturális vakdalkozásokhttps://kultvakfolt.cafeblog.huHelle Maximilianhttps://kultvakfolt.cafeblog.hu/author/helle_maximilian/<p>A történet picit régi, az üzenet viszont annál aktuálisabban cseng bennem ma is. Helyszíne a mai korszellem nagyon is valóságos Budapestje.</p> <p> </p> <p>A busz megérkezett a megállóba. A langyos esti szellő lágyan cirógatta a megállóban várakozók arcát.</p> <p> </p> <p>Úgy három fok körül járhatott akkoriban.</p> <p> </p> <p>- Szép estét, jó utat kívánok! - köszönt korántsem szokott stílusban a buszsofőr a felszálló utasoknak!</p> <p> </p> <p>Szinte villámtempóban cikázott a busz az esti forgalomban.Az emberek fáradtan bámultak kifelé az ablakon, vagy épp telefonjukba mélyedtek. Néhány megállóva később egy utas készülődött leszálláshoz.</p> <p> </p> <p>Kezében bot. Olyan fehér. Sem túl hosszú, sem túl rövid. Pont átlagos méretű.</p> <p> </p> <p>- Tessék kérem - állt el az ajtóból egy nagy csomag, majd utána a gazdája - segíthetek?</p> <p>- Nem kell, köszönöm - így amaz - tudja, a rutin meg az évek... További jó utat!</p> <p> </p> <p>Eközben a busz lassan begördült a megállóba. A hangosbemondó immár vagy tizedjére tájékoztatta a tisztelt utazóközönséget az esetleges pótjáratokról, forgalomkorlátozásokról és az értékeikre való odafigyelés fontosságáról.</p> <p> </p> <p>Az ajtó kinyílt. Ezzel együtt a vezetőfülke is. A buszvezető magabiztosan lépett ki rajta, majd hangosan így szólt:</p> <p> </p> <p>- Láttam ám, hogy itt van, no, jöjjön, segítek! Vigyázzon, lépcső, hová is akar menni? Át a másik oldalra? Jöjjön, átkísérem! Tudok még valamiben segíteni, kedves uram? Nem? Akkor további nagyszerű utazást és szép, pihentető éjszakát kívánok!</p> <p> </p> <p>Hogy ki is volt ez a valóban nagybetűs Úr?<br />Sosem derült ki.</p> <p>Jóllehet, talán pont a Kedves Olvasó.<br />S ha már így, mintegy köszönetképpen álljon itt ez a nagyon is valóságos eset.<br />Köszönetképpen. Neki. Az új találkozásig.</p>rich